Álmomból felriadtam s nem tudtam mi gyötör,Hisz életem egy híján majdnem gyönyör.Égető, tépő, szúró fájdalom rágta keresztül mellkasom,S akkor jöttem rá, feledésem irántad még nem uralom.
Selymes párnát vonom erősen, szorosan karomba,Iszonyú miként vágyok…